Forgalmazható kéregszemcsés nagykereskedelmi parafa gumi parafa szövet

2016-ban Francisco Merlino, a Firenzei Egyetem környezetkémikusa és Gianpiero Tessitore bútortervező megalapította a Vegea nevű technológiai vállalatot, amely a borkészítés utáni szőlőmaradványokat, például szőlőhéjat, szőlőmagot stb. hasznosítja újra az olasz borászatokból. Az innovatív gyártási eljárással olyan „szőlőtörkölybőrt” állítanak elő, amely 100%-ban növényi alapú, nem tartalmaz káros kémiai elemeket, és bőrszerű szerkezettel rendelkezik. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár ez a fajta bőr újrahasznosítható forrásokból készül, nem bomlik le teljesen, mivel bizonyos mennyiségű poliuretánt (PUD) adnak a kész anyaghoz.

 Számítások szerint minden 10 liter bor előállításához körülbelül 2,5 liter hulladék keletkezik, és ezekből a hulladékokból 1 négyzetméter szőlőtörkölybőr készíthető. A globális vörösborpiac méretét tekintve ez az eljárás továbbra is az ökológiailag fenntartható termékek egyik fontos előrelépésének számít. 2019-ben a Bentley autómárka bejelentette, hogy a Vegeát választotta új modelljei belső teréhez. Ez az együttműködés hatalmas bátorítást jelent minden hasonló technológiai innovációs vállalat számára, mert azt jelenti, hogy a fenntartható bőr már több kulcsfontosságú területen is fogyasztható, és piaci lehetőségeket nyit meg a területen.

Ananászlevél bőr
Az Ananas Anam egy Spanyolországban indult márka. Alapítóját, Carmen Hijosát megdöbbentette a bőrgyártás környezetre gyakorolt ​​különféle hatása, amikor textiltervezési tanácsadóként dolgozott a Fülöp-szigeteken. Ezért úgy döntött, hogy a Fülöp-szigetek helyi természeti erőforrásait ötvözi egy fenntarthatóbb termék kifejlesztése érdekében. Fenntartható ruházati anyagok. Végül, a Fülöp-szigetek hagyományos, kézzel szőtt szövetei ihlették, és eldobott ananászleveleket használt alapanyagként. A levelekből eltávolított cellulózrostok tisztításával és nem szőtt anyaggá történő feldolgozásával 95%-ban növényi tartalmú bőrt hozott létre. A helyettesítő anyagot szabadalmaztatták és Piatexnek nevezték el. Minden egyes darab standard Piatex 480 darab ananászlevél-hulladékot (16 ananászt) képes felhasználni.

Becslések szerint évente több mint 27 millió tonna ananászlevelet dobnak ki. Ha ezeket a hulladékokat bőr előállítására lehetne felhasználni, a hagyományos bőrgyártásból származó kibocsátások nagy része minden bizonnyal csökkenne. 2013-ban a Hijosa megalapította az Ananas Anam Company-t, amely Fülöp-szigeteki és spanyolországi gyárakkal, valamint a Fülöp-szigetek legnagyobb ananászültetvény-csoportjával működik együtt a Piatex bőr kereskedelmi forgalomba hozatala érdekében. Ez a partnerség több mint 700 filippínó családnak kedvez, lehetővé téve számukra, hogy további jövedelemre tegyenek szert a kidobott ananászlevelek biztosításával. Ezenkívül a feldolgozás után fennmaradó növényi maradványokat műtrágyaként használják. Ma a Piatex-et közel 3000 márka használja 80 országban, köztük a Nike, a H&M, a Hugo Boss, a Hilton stb.

levélbőr
A tikfából, banánlevélből és pálmalevélből készült növényi bőrök is gyorsan népszerűvé válnak. A levélbőr nemcsak a könnyű súly, a nagy rugalmasság, az erős tartósság és a biológiai lebonthatóság jellemzőivel rendelkezik, hanem egy egészen különleges előnnyel is, nevezetesen, hogy minden levél egyedi formája és textúrája megjelenik a bőrön, ami minden felhasználót vonzóvá tesz. A levélbőrből készült könyvborítók, pénztárcák és kézitáskák egyedülálló termékek, amelyek egyedülállóak a világon.

A szennyezés elkerülése mellett a különféle levélbőrök a kis közösségek jövedelemtermelésében is nagyon előnyösek. Mivel ennek a bőrnek az anyagi forrása az erdőben lehullott levelek, a fenntartható divatmárkák együttműködhetnek a gazdaságilag elmaradott területekkel, felbérelhetik a közösség lakosait, hogy aktívan ültessenek fákat helyben, „nyersanyagokat” termesztsenek, majd összegyűjtsék a lehullott leveleket és előzetes feldolgozást végezzenek. A szén-dioxid-elnyelések növelésének, a jövedelem növelésének és a stabil nyersanyagellátás biztosításának mindenki számára előnyös helyzete a divatiparban „ha meg akarsz gazdagodni, először ültess fákat”-nak nevezhető.

gomba bőr

A gombabőr jelenleg az egyik legfelkapottabb „vegán bőr”. A gombamicélium egy többsejtű természetes rost, amely a gombák gyökérzetéből készül. Erős és könnyen lebomlik, textúrája pedig sok hasonlóságot mutat a bőrével. Ráadásul, mivel a gombák gyorsan és „könnyedén” nőnek, és nagyon jól alkalmazkodnak a környezethez, a terméktervezők közvetlenül „testre szabhatják” a gombákat a vastagságuk, szilárdságuk, textúrájuk, rugalmasságuk és egyéb tulajdonságaik beállításával. Hozza létre a szükséges anyagformát, ezáltal elkerülve a hagyományos állattenyésztéshez szükséges nagy mennyiségű energiafelhasználást, és javítva a bőrgyártás hatékonyságát.

Jelenleg a vezető gombabőr márka a Mylo, amelyet a Bolt Threads, egy San Franciscó-i (USA) székhelyű biotechnológiai startup cég fejlesztett ki. A vonatkozó információk szerint a vállalat a természetes környezetben termesztett micéliumot a lehető legpontosabban képes reprodukálni zárt térben. A micélium betakarítása után a gyártók enyhe savakat, alkoholokat és festékeket is használhatnak a gombabőr domborítására, hogy kígyó- vagy krokodilbőrt utánozzanak. Jelenleg olyan nemzetközi márkák, mint az Adidas, a Stella McCartney, a Lululemon és a Kering kezdtek el együttműködni a Mylo-val gombabőr ruházati termékek gyártásában.

kókuszbőr

Az indiai Milai stúdió alapítói, Zuzana Gombosova és Susmith Suseelan azon dolgoznak, hogy fenntartható alternatívákat hozzanak létre kókuszdiókból. Egy dél-indiai kókuszdió-feldolgozó üzemmel működtek együtt, hogy összegyűjtsék a kidobott kókuszvizet és kókuszhéjat. Számos folyamat, például sterilizálás, fermentálás, finomítás és formázás révén a kókuszdióból végül bőrszerű kiegészítők készültek. Ez a bőr nemcsak vízálló, de idővel a színe is változik, ami nagyszerű vizuális megjelenést kölcsönöz a terméknek.

Érdekes módon a két alapító kezdetben nem gondolta volna, hogy kókuszdióból bőrt tudnak készíteni, de ahogy tovább próbálkoztak, fokozatosan felfedezték, hogy a kezükben lévő kísérleti termék nagyon hasonlít egyfajta bőrre. Miután rájöttek, hogy az anyag hasonlóságokat mutat a bőrrel, elkezdték tovább vizsgálni a kókuszdió tulajdonságait ebből a szempontból, és folytatták más kiegészítő tulajdonságok, például a szilárdság, a rugalmasság, a feldolgozási technológia és az anyagok elérhetőségének tanulmányozását, hogy a lehető legközelebb álljanak a valódi bőrhöz. Ez sokaknak felismerést adhat, vagyis a fenntartható tervezés nem csak a meglévő termékek szemszögéből indul ki. Néha az anyagtervezésre való összpontosítás is jelentős előnyökkel járhat.

Sok érdekes fenntartható bőrtípus létezik, például kaktuszbőr, almabőr, kéregbőr, csalánbőr, sőt, még a közvetlenül őssejt-technológiával előállított „biogyártású bőr” is.